Gyengéd kísérés azoknak, akik az élet utolsó szakaszához érkeztek – és azoknak, akik mellettük állnak.

​

Az életvégi coaching olyan kísérés, amely az élet utolsó szakaszában nyújt támogatást:

• akár neked, mint érintettnek,

• akár hozzátartozóként, aki egy számodra fontos embert próbál jelenléttel, szeretettel elkísérni.

 

Nem orvosi, nem pszichoterápiás és nem vallási vezetés.

Egy olyan biztonságos beszélgetőtér, ahol kimondhatóvá válnak azok a gondolatok és érzések, amelyeket talán sehol máshol nem mersz vagy nem akarsz megosztani.

​

Mi lehet a célja az életvégi coachingnak?

​

Nem „nagy célokban” gondolkodunk, hanem abban, ami ebben az életszakaszban valóban számít:

• Segíteni, hogy ne maradj teljesen egyedül a félelmeiddel, kérdéseiddel.

• Teret adni a kimondatlan mondatoknak: búcsúknak, hálának, haragnak, sajnálkozásnak, rendezetlen kapcsolatoknak.

• Segíteni ránézni arra, mi az, amit még szeretnél tisztázni, elrendezni – magadban vagy másokkal.

• Hozzátartozóként támogatni abban, hogyan tudsz jelen lenni úgy, hogy közben te se égj ki ebben a folyamatban.

• Segíteni megtalálni a kicsi, de fontos kapaszkodókat, ritmusokat a mindennapokban.

Itt nincs „jó” vagy „rossz” megküzdés, csak őszinteség. Csak az, ami neked elérhető most, a saját történeteddel, hiteddel, körülményeiddel.

​

Kinek szól?

Az életvégi coaching hasznos lehet:

• neked, ha saját betegséged, állapotod kapcsán érzed úgy, hogy közelebb kerültél az élet végéhez,

• neked, ha idős korodban egyre többször gondolsz az elmúlásra, és szeretnél erről őszintén beszélgetni,

• hozzátartozóként, ha
    • egy beteg, idős vagy életvégi állapotban lévő családtag mellett vagy jelen,
    • egyszerre vagy kísérő, szervező, gondozó, és közben emberként is elfáradsz,
    • nem tudod, mi fér bele, mit szabad mondani, tenni, kérni ilyenkor.

 

Hogyan dolgozunk együtt?

​

Az életvégi coaching ritmusa lassabb, csendesebb, óvatosabb – de ugyanúgy keretes, tartó folyamat.

​

1. Biztonságos tér kialakítása

•    Először annak teremtünk teret, hogy megtapasztald: itt tényleg lehet őszintének lenni.

•   Te döntöd el, miről szeretnél beszélni: félelem, harag, hála, bűntudat, kérdések, „miért pont én?”, „mi lesz utánam?”, gyerekek, összehfoglalás, mesélés….

​

2. A kimondatlan gondolatok és érzések lassú közelítése

•   Nem erőltetünk semmit.

•   Ha szeretnéd, finoman közelítünk olyan témákhoz, mint: kinek mit szeretnél még elmondani, miben kérnél segítséget, mi az, amit szeretnél, hogy megmaradjon belőled.

​

3. Kapcsolódások, búcsúk, rendezetlen szálak

•   Lehet, hogy vannak emberek, akikkel kapcsolatban maradtak benned kérdések, fájdalmak, kimondatlan mondatok.

•   A coachingban ezekre ránézhetünk – akár tényleges beszélgetésekre készülve, akár belső munkaként, ha már nincs lehetőség találkozni

​

4. Hozzátartozók támogatása

Ha hozzátartozóként érkezel, a folyamat arról szól, hogy neked is legyen támaszod:
    • hogyan tudsz jelen maradni,
    • hol húzhatsz határokat,
    • hogyan engedheted meg magadnak a gyászt, a kimerültséget, a dühöt is.

 

A találkozások hossza és gyakorisága mindig egyéni megállapodás kérdése.
Van, akinek néhány alkalom fontos kapaszkodót ad, másnál hosszabb kísérésre van szükség.

​

Mit vihetsz magaddal ebből a folyamatból?

• Azt az élményt, hogy nem teljesen egyedül hordozod ezt az időszakot.

• Több tisztaságot: mi az, ami még fontos, és mi az, amit már elengedhetsz.

• Apró, de nagyon is valódi pillanatokat: közeledések, kimondott mondatok, belső békésebb pontok.

• Hozzátartozóként annak engedélyét, hogy te is ember vagy: neked is szabad elfáradni, kérdezni, sírni, segítséget kérni.

​

Az élet vége mindig kényes, érzékeny, sokszor félelmetes téma.
Mégis lehet benne melegség, emberség, odafigyelés és gyengédség – akkor is, ha nem tökéletesen csináljuk.

​

Ha úgy érzed, jó lenne, ha valaki veled együtt tartaná ezt a teret,
írj  nekem néhány sort – onnan indulunk, ahol most éppen vagy.

​